Nem mindennapi mindennapok :)

Miért félnek a pasik a házasságtól?

Tegnap vacsorázni voltunk a párommal. Jól sikerült az este, kellemeset beszélgettünk. Szóba került az egyik barátnőm, Zsófi. Zsófi kedves, értelmes, csinos lány, 3 éve van barátja. Együtt is élnek Petivel. Peti normális srác, jó munkahellyel, kedves, értelmes. Látszólag minden rendben van köztük. Viszont ha Zsófi szóba hozza a házasság dolgot, Peti begörcsöl és rosszul van még a szótól is. Sokat gondolkoztam már rajta, hogy ez miért lehet. Peti szülei lassan 45 éve házasok, idősebb szülők gyereke. Úgy tudom, a szülők házassága rendben van.

Peti 40 éves, Zsófi mindjárt 30 lesz. Zsófi szeretne már babát is, stabilnak érzi a kapcsolatukat ehhez. Peti viszont a baba kérdést sem feszegeti, sőt ettől is szintén rosszul van, akárcsak a házasságtól.  Az egészben az a legdurvább, hogy nemcsak akkor van rosszul Peti ezektől a szavaktól, ha kettőjükkel kapcsolatban kerül szóba. Akkor is elzárkózik a  téma elől, ha a baráti társaságon belül szóba kerül, hogy kit jegyeztek el, kinél jön a baba stb.

A párom sem érti ezt az egészet, pedig ő pasi. A párom szerint ha egy férfi komolyan gondolja egy nővel, akkor alap, hogy elveszi. Én persze örülök ennek a dolognak, hiszen nekem is fontos a házasság és gyereket is szeretnék majd később. Viszont egyre ritkábban hallom sajnos a férfiak szájából, hogy igenis fontos a házasság és szeretnének babát is. Miért van ez? Körülöttem sokan élnek hosszú ideje párkapcsolatban, de nagyon sokan gondolják azt, hogy a házasság már nem divat és teljesen felesleges, hiszen csak egy papír.

Azt gondolom, hogy azért jóval több egy papírnál. Egy szándék a másik felé, hogy igen, vele szeretnék éni, vele szeretnék tervezni. Egy komoly döntés mindkét fél részéről, de ez nem kellene, hogy frusztráló legyen. Ciki manapság az elköteleződés? Szerintem nem, sőt a nők nagy többsége a lelke mélyén szeretne esküvőt, szép ruhát, herceget fehér lovon, csodás lánykérést.

Így továbbra sem értem, ha Petinek nem fontos a házasság, de szereti a barátnőmet, Zsófit, akkor miért nincs meg benne a gesztus, hogy Zsófiért megteszi, hogy boldog legyen? Zsófi ugyanis tényleg sokat megtesz Petiért. Na nem az idegesítő, akaszkodó, házicseléd címén. Hanem méltósággal, nőként igazi társa Petinek. Ezért nem értem ezt az egészet.

Kicsit félek is tőle, mi lesz, ha Peti és Zsófi még mindig nincsenek túl a lánykérésen, viszont a párom már megteszi ezt a  lépést nálunk. Vajon Zsófinak ez belül milyen érzés lesz? Tudom, hogy örülne nekünk, mindig örül, ha boldognak lát. De legbelül vajon mit fog érezni? És mit éreznek azok a nők, akiknek a párjuk ugyanúgy rosszul van az elköteleződés gondolatától mint Peti?

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!