A hétvégén egy kifejezetten nőknek szóló pénzügyi képzésen vettem részt. Első hallásra talán furcsa lehet és még diszkriminációnak gondolhatjuk, hogy a nőknek szóló képzés volt. Miért fontos ez?

Ha jól belegondolunk, sokunkat úgy neveltek a szüleink, hogy a pénzzel bánni férfias dolog, nem tanítottak meg bennünket arra sem, hogyan osszuk be jól a pénzt. Számtalan nőtársamnál (és korábban saját magamnál is) tapasztaltam, hogy csak úgy kifolyik a  kezünk közül a pénz. Pedig ezt nem szabadna hagynunk: nekünk, nőknek is kell pénztárcánknak lennünk és jól kell tudnunk bánni a pénzzel.

Belegondoltunk már igazán abba, hogy mi lesz velünk egy válás esetén a férjünk nélkül? Vagy olyan esetben, ha megözvegyülünk bármilyen életszakaszban? És tudatosítottuk már magunkban, hogy az uniós átlag szerint is átlagban 6-7 évvel tovább élünk mint a férfiak? És azt is tudjuk, hogy nőnek mekkora tartást ad, ha van saját, önálló keresete, nem függ a férfitől és megveheti magának, amit szeretne?

Miért tartjuk rossz és nőietlen dolognak a pénzt? Talán, mert ez generációkon át így nevelték belénk? Talán mert akinek pénze van, az rossz ember? Vagy mert félünk tőle?

Vezetjük otthon a családi kasszánk bevétel-kiadásait? Ismerjük a háztartásunk pontos költségeit? Gondolunk arra, hogy miért érdemes megtakarítanunk minden hónapban?

Csupa-csupa ilyen kérdést szegeztek felém a hétvégén, de elgondolkodtatott a dolog nagyon. Ezt vajon az iskolákban és sok  családban miért nem tanítják meg nekünk?